Ha most belegondolok, hogy mennek tönkre az emberi kapcsolataim, hát rá kell jönnöm, hogy, nem csak más, hanem én is változom. Viszont van ebben némi jó is bár egyáltalán, nem helyettesíti az igaznak hittet. Tény, hogy mióta kényszerítettem magam, hogy felülbíráljak, és önmagamat sem vontam ki ez alól, valahogy könnyebbnek érzem magam belűlről. Nem keresem már ki a hibás, a minek a miértjét, egyszerűen csak tudomásul veszem. De továbbra sem fogok hinni a csodákban, merthogy az is messze elkerül engem...
Közelgő karácsony...édes és fájó emlékek...egy gyűrű mely a következőre rendeltetett, mely beleveszett a a messzi holdvilágba. Nézi a sötétséget....hallja a csöndet...látja a semmit...érzi a valótlant...
Becsukja a szemét...némán ordítja a nemet...és a valóság könnyeit nyeli vissza
