2009-07-29
...van úgy hogy üres a fejed...tulajdonképpen vannak nagyszerű és frappáns gondolataid de ha jobban belegondolsz rá kell jönnöd hogy hülye eszmefuttatás az egész....buta közhelyek....igazságokkal de jó nagy semmitmondóakkal.
...ismerősök és ismeretlenek....emberek..próbálom megfejteni őket aztán semmi, idegenek maradnak. Nagy "igazságokat" hordunk össze...szikra is van, vagy lehetne, aztán mégis semmi.
Ez pont olyan mint mikor próbálsz megszeretni vkit érzed hogy sikerülne is, aztán gondolkodsz...értelmetlen....vagy túl kevés, vagy túl sok van benne...persze ha mindkettő jelen van az még rosszabb mert eltévedsz benne...nem kell...vége. Nem bántod, csak tudomást sem veszel róla, vagy csak egyre kevesebbet. Időnként bevillan egy-egy kellemes, vagy kellemetlen kép, talán érdekelne is, hogy mi van vele de aztán, be kell vallanod nem ér meg annyit hogy foglalkozz egy közönyös érzéssel, dologgal. Olvastam hogy mámor nélkül nem tudunk szeretni...hát tényleg nem....viszont sztem az csak egymás közelségéből ismerhetjük fel...és milyen piszok gyorsan el is tud múlni. Nemrég még azt hitted ő a csúcs maga, aztán visszagondolsz...úgyan mááááá.....mi a fene hozhatta ki ezt belőlem...semmi nincs benne amit keresek...csak a duma. Falat húztam, bár tudok bontani de nem akarok, mert nincs miért pláne kiért....pedig rombolni könnyebb, de a természeted falait oly lassan építed hogy rohadt jól tud sikerülni....ahogy mondják is az okosok: jó munkához idő kell...már csak két sor hiányzik a lelki téglafalamból...aztán jó erős váram lesz....
...de mert fény nélkül nem élek....lehet egy piciny ablakot hagyok rajta hogy néha-néha kipillantsak...és mert hátha benéz vki.....
de hülye vagyok....
-0-
2009-07-31
...a mai nap a bosszúságok sorozata...gondolom mindenkinek van kisezer...nem részletezem, viszont rányomta bélyegét az egész napomra...mindegy ez is pont olyan szar volt mint általában.... kevés kivétellel.
dühöngéseim közepette szegény lányom egész úton meg sem mert szólalni, dühből vezettem...csinálok ilyet.....érdekes színek villantak be és azokat kötöttem érzésekhez tárgyakhoz....nem mintha megnyugtatott volna, .....sőt....zöld-nyugalom, fű. lomb, rét, szabadságérzet...tök jó dolgok...lehetnének...de nem az...most nem....kék- hideg....az ég aminek szépnek kéne lenni.....kék-kék-kék- kék a kerítésem is...akkor tetszett már utálom....kék a fiam ágya.... azt is utálom hogy kék.... a padlószőnyegével együtt....ebben az átkozott szobában dominánsan kék minden... még szerencse hogy a fiam lakja... piros- jujjjj...azt mondják a kosjegy színe....hogy ez nálam miért nem jön be? talán mert nem is áll jól... Izzás, kéj, szerelem...ezeknek kéne beugrani...be is ugranak.....nincsenek meg az érzések, mi a fenétől nyugtatna meg a piros...egyébként is csak vibrál....irritál....még piros tárgyam sincs tán....sárga- a fény...bár nem létezem fény nélkül, most a nap sárga fénye sem hatott rám...
...nincsenek most színek körülöttem....színtelen a világ...a fekete és a fehér szín? mindegy is...
pedig az élet szép...szépnek kéne lenni...színesnek....ez rosszabb mintha nem éreznék illatokat...na jóóóó elég is mára belőlem....hát nem rózsaszín most a világom....
-0-
2009-08-04
...nézte a vizet...az öreg Dunát....imádta, imádja...nincs különösebb magyarázata rá...csillog-villog a napfényben. Minden fodrozódásában van valami leírhatatlan....merről jött...hova tart...mit látott mit hallott.... leveszi a cipőjét, belemegy egy kicsit, vagy csak megáll egy kövön ahol érzi a lágy simogatását a hűs víznek....nézi a túlpartot....csónakok, kenuk,hajók, a víz most csendben tűri a hátán....hagyja használni, szeretni magát.
.... most fentről nézi....a kikötöben kis jachtok riganak kihívóan..... egy fiatal pár kutyát úsztat...imádhatja a vizet, remeg az izgalomtól , hogy mikor ugorhat a műanyag palack után, hogy kihozhassa.... és újra és újra kihozhassa....fentről messzebb látni, távolabbra, jól érzi magát, nagyobbnak tünik a víztömeg....más...
a víz viszi a titkát...biztos van neki is...érzi a csodálatot amit kiolvas a vkinek a szeméből..... érzi a szeretetét, csodálatát. Ő viszont keresi a hidat, persze meg is találja..... az aranyhidat...még széles, ha át lehetne menni rajta sokan elférnének....de egyre keskenyebb lesz...összebeszélnek a napfénnyel hogy csak ketten férjenek el rajta.......
