...szürke a világ...bágyadtan nézi az eső hogyan áztatja a nemrég zöldben, pirosban sárgában pompázó kertet...az utca is élettelen mint minden...vajon hányan nézünk ki így az ablakon?...nincs fény, simogató lágyság, lüktető élet...kihalt az utca...kihalt az öröm...fáradt a mostani világ...fáradt a lélek, fáradt a tudat...csak néz ki a fejéből...rohad minden...
...dolga van, indulni kell, róni a kilométereket, idegen emberek, idegen tájak...izgalmas is lehetne de nem az...most érzi a hiányát leginkább valami állandóságnak... a biztonság hiánya. FELESLEGES KÖRÖK...csak a kiindulópont állandó és a kaján vigyor
Pótlás... idődleges boldogság...dac...menekülés...ostoba némaság...üresség...nem kell...viszont csak ez van....basszus nem csak a világ szürke...
Istenem, csak egyszer szabaduljon ki innen...mindent utál itt...valaki nagyon elátkozta...de kíván neki is hasonló jókat....BASSSSSSZA MEG!!!!!! BASSSSSSZA MEG!!!!!!
.jpg)
